A Nönap eredete

A Nemzetközi Nönapot marcius 8-an tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágokkal valo megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt. A nönap a egyszerü  es törtenelmet alkito nök törtenete.

Regebben a nök nem voltak egyenrangu tarsak a ferfiakkal szemben. Viszont mindig voltak olyanok akik harcoltak azert, hogy a ferfiak elismerjek a nöi nemet. A nök a Nönapot kemeny harcok es aldozatok aran vivtak ki maguknak. Mar az okorbam elkezdtek küzdeni azert, hogy a ferfiakkal egyenlö jogokat kapjanak. Peldaul Görögorszagban egy Lüzisztrata nevü görög hölgy a nemi elet megtagadasat kezdemenyezte a ferfiakkal szemben, hogy hagyjak abba a haboruskodast. A franciaknal pedig a "szabadsag, egyenlöseg, testveriseg" szavakkal vonultak a nök Versailles ele, igy követeltek a nök valasztojogat.

A Nönap hagyomanya 1857.marcius 8-an indult utjara. Az amerikai nök rossz munkakörülmenyeik es alacsony fizetesük ellen  kezdtek el tiltakozasukat. A Nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el az I.Internacionale ,a Nemzetközi munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot.

A II.Internacionale kezdetekor 1899.julus 14.-en Clara Zetkin kifejtette, hogy a nöknek igenis joguk van a munkahoz es a nemzetközi esemenyekben valo reszvetelhez. Valamint kiallt az anyak es a gyerekek vedelmeert.

 Az elsö nemzeti Nönapot /amelyet az Amerikai Szocialista Part hatarozata szerint tartottak/ 1909. februar 28-an ünnepeltek az Amerikai Egyesült Allamokban. Egeszen 1913 - ig mindig februar utolso vasarnapjan volt a Nönap ünneplese. 1910 augusztus 28 es szeptember 3. között A II. Internacionale ujabb összejövetelen hatarozat született, hogy a nök valasztojoganak kivivasa erdekeben nemzetközi jelleggel nönapot tartanak.

A Vilagon az elsö Nemzetközi Nönapot 1914 marcius 14.-en tartottak Ausztriaban, Svajcban, Nemerorszagban es Daniaban.

 Oroszorszagban a 1917 marcius 8.-an az oroszorszagi nök kezdtek tüntetesbe bekeert es kenyerert. Majd a car lemondasa utan megalakulo polgari kormany szavazojogot biztositott a nöknek.

Ezzel veglegesse valt a Nönap datuma amely igy a vilag legtöbb orszagaban marcius 8.-ara esik. A Nönapot az ENSZ is vilagnapnak nyilvanitotta.

Magyarorszagon elöször 1913-ban csatlakoztak a nönapi felhivashoz. A Rakosi-diktatura idejen a Nönap ünneplese kötelezöve valt. Az elsö nönapot pedig 1914-ben ünnepeltük.

A Nönap vegül is mindenhol elvesztette a munkasmozgalmi hangulatot s igy mara megmaradt a szep nöi nem viraggal valo megajandekozas napjanak.